Kilátástalan játék és megérdemelt svájci siker: vége az olasz Eb-álomnak
Szerző: Benedicto
Előzetesen is tartottunk tőle, egy pillanatig sem becsültük le Svájcot, sokan talán kimondottan féltünk is a meccstől, de erre nem számítottunk: Olaszország teljesen kilátástalan játékkal, szégyenteljes teljesítménnyel szenvedett vereséget az Eb-nyolcaddöntőben, így 2004 után most először nem lesz ott az Eb legjobb 8 csapata között.
Spalletti ismét felforgatott kezdőt küldött pályára: visszatért a 4 védős felállás, a kezdőbe Mancini, Fagioli és El Shaarawy be-, Scamacca pedig visszakerült. Bármi is volt viszont Spalletti meccsterve, gyakorlatilag semmi nem valósult meg belőle – vagy legalábbis reméljük, hogy nem az volt a terv, amit a pályán viszontláttunk.
Svájc az első percektől kezdve magához ragadta a kezdeményezést, hamar jött a már-már megszokott Donnarumma-bravúr is. Több veszélyes svájci helyzet után a 37. percben tört meg a jég: a Serie A-ban pallérozódó Freuler egy sakk-matt játék után ugyan némi szerencsével, de teljesen megérdemelten szerezte meg a vezetést a helvétek számára – 1-0.
A gól ellenére Olaszország nem tudott felpörögni, és teljesen alárendelt szerepben játszotta le az első félidőt – mindent elmond, hogy a szünetben 10-1 volt a kapura lövések száma, és nem olasz szempontból…
Spalletti is érezte a bajt, és rögtön a szünetben cserélt: a horvátok elleni hős, Zaccagni érkezett El Shaarawy helyére. Hogy mit talált ki a szakmai stáb a folytatásra, és mit beszéltek meg a srácok az öltözőben, az már sosem derül ki, ugyanis alig fél perce kezdődött el a második félidő, amikor jött a hidegzuhany, és Svájc lezárta a találkozót: Vargas parádés csavarását Donnarumma nem védhette, a piros mezesek így már 2-0-ra vezettek.
A meccs legszomorúbb szakasza pedig csak ezután következett: Olaszország a 2-0-s hátrány dacára (és annak ellenére, hogy 45 percük, tehát rengeteg idejük lett volna még egyenlíteni) a folytatásban is teljesen enerváltan, elképzelés nélkül focizott. Ahelyett, hogy eszeveszett rohanásba kezdtek volna az egyenlítésért, ugyanaz az ötlettelen, fájdalmasan semmilyen játék jellemezte őket a továbbiakban is, mint előtte. Mindent elmond, hogy az olaszok legnagyobb helyzetét az egész meccsen az jelentette, amikor egy svájci védő kis híján a saját kapujába fejelt 16 méterről…
Svájc tökéletesen kontrollálta a meccset, nagyszerűen őrizték 2-0-s előnyüket, amiben persze nem volt nehéz dolguk, hiszen az olaszok gyakorlatilag a 2. góltól kezdve már csak a lefújást várták, és beletörődtek a végeredménybe.
Az eredmény már nem változott (ebben a meccs képe alapján csak az lehet meglepő, hogy a svájciak nem rúgták meg a 3. góljukat), az Eb-címvédő Olaszország így teljesen kilátástalan játékkal, akaratgyenge, borzalmas produkcióval esett ki teljesen megérdemelten a legjobb 16 között. Az Azzurri 2004 óta most először nem lesz ott az Eb-n a legjobb 8 csapat között, Svájc viszont minden dícséretet megérdemel, hiszen nagyszerű játékkal, abszolút megérdemelten ejtette ki az olasz válogatottat.
Olaszország a 2010-es világbajnokságot idézően gyenge és lélektelen teljesítménnyel esett ki, és hatalmas változásra lesz szüksége a közlejövőben ahhoz, hogy vissza tudjon térni az őt megillető helyre: Európa legjobb csapatai közé. Hogy ezt Spallettivel vagy nélküle tehetik meg, az a jövő zenéje, de ha nem sikerül változtatni, akkor sorozatban a harmadik vb-szereplés is óriási veszélyben lehet majd…