Serie A 2022-2023 szezonelőzetes: AC Milan
Szerző: Szabolcs1987
Tovább folytatódik szezon felvezető sorozatunk a 2022-2023-as idény megkezdése előtt. Olvashattatok már a remek szezont záró Fiorentináról, a komoly erősítéseket végrehajtó Monzáról, a Scudetto visszaszerzésére törekvő Juventusról, valamint a közvetlen élmezőnybe visszavágyó Atalantáról is. A sorban a következő állomás Milánó, annak is a vörösebbik fele, azaz a címvédő AC Milan.
Történelem
Több, mint tíz évet kellett várniuk a Rossoneri szurkolóinak arra, hogy ismét csapatuk emelhesse magasba a 38. forduló után a Sucettoért járó serleget. A klub egyik legnagyobb sikerkorszakának számító 90-es éveket követően, amikor öt alkalommal is bajnokok lettek, az ezredfordulót követően már nem a Milan számított a Serie A legdominánsabb csapatának. 1999 óta ez mindössze a harmadik bajnoki címe volt a Diavolonak. 2004, majd 2011 után jött a 2022-es Scudetto. Olyasmire készül a csapat az előttünk álló idényben, amelyre a klub történelme során háromszor volt példa, nevezetesen, hogy megvédje bajnoki címét. Ezekhez elég régre kell visszautaznunk az időben, ugyanis első alkalommal az 1906-os elsőség után sikerült 1907-ben is az élen végezni. Majd az aranykorszakban volt zsinórban három évig bajnok a csapat, 1992-ben, 93-ban, végül 94-ben. Emellett most már a címer fölé felvarrandó második csillag is ott lebeghet Stefano Pioli csapatának szeme előtt, ugyanis az elmúlt évadban szerzett Scudetto a 19. volt a csapat életében. A 2011-es elsőség óta eltelt időszak nem kevés szenvedést hozott a szimpatizánsoknak. A 2013-2014-es szezon és a 2020-21-es bajnokság között eltelt időszakban egyszer sem sikerült nemhogy a dobogóra, de még a top 4-be sem beférkőzni a Milannak. 2015-ben például tizedik helyen végzett a csapat 35 pontos lemaradással a bajnok Juventus mögött. Aztán jött egy bizonyos Zlatan Ibrahimovic 2020 januárjában és vele együtt megjött a felvirágzás kora is, de persze túlzás lenne azt állítani, hogy a Scudetto csak Zlatannak köszönhető.
Sikerkovácsok
A sikerekben nagyon komoly szerepet játszik a vezetőedző, Stefano Pioli is, valamint Paolo Maldini és Frederic Massara személye is, akik rendkívül jól igazolnak és alig-alig akad olyan megmozdulásuk az átigazolási piacon, amely szemöldök ráncolásra késztetné a tifosikat. Abszolút nem jellemző az eszetlen pénzszórás a vezetőkre, ezt mutatja az a tény, hogy senkire nem költött ez a páros 40 millió eurót, vagy annál nagyobb összeget. Jól látható, hogy elsősorban ígéretes, megfizethető áron elérhető fiatalok megszerzésére épül az átigazolási politika, olyanokra, akikből a jövő szupersztárjai lehetnek. Ehhez jön néhány rutinos sokat látott sztár, mint Ibrahimovic, vagy Olivier Giroud. Pioli pedig ebből a keretből egy gyakorlatilag tökéletes egyveleget alkotott.
A hátsó alakzat közepén a Fikayo Tomori-Pierre Kalulu kettős hihetetlen stabil volt, míg a széleken Theo Hernandez fáradhatatlan robotolása is nagyon jót tett a csapatnak. A középpályán Sandro Tonali, míg egyel előrébb Rafael Leao teljesítménye nyűgözte le a nagyérdeműt. A legfontosabb posztról, a kapusról pedig nem is beszélve. Mike Maignan nemhogy feledtette Donnarummát a szurkolókkal, de elképesztő teljesítményével óriási kedvenc lett a szurkolók szemében. Az ő nagyszerű teljesítménye is kellett ahhoz, hogy a Milan vissza kerüljön Olaszország trónjára.
Jelszó: minőséget olcsón
Ami a Milan nyári erősítéseit illeti, kissé zaklatottan kezdődött a mercato. Ez nagyrészt köszönhető annak, hogy sok bizonytalanság adódott a tulajdonosváltás, illetve a Maldini-Massara páros szerződéshosszabbítása körül. Ezek miatt a Rossoneri kicsit beragadt az átigazolási időszak elején. Talán emiatt maradt le végül a klub Renato Sanchesről, akit a PSG elorozott Pioliék orra elől. Szintén kútba esett Paulo Dybala esetleges érkezése is, akiért szintén mutatott érdeklődést a Milan. Aztán ott van még a csodagyereknek titulált Enzo Fernandez is, akinek a megszerzéséhez szintén közel álltak, ám az argentin a Benficaban kötött ki. Egy héttel az első forduló előtt sem figyelhető meg óriási jövés-menés, mivel mindössze két kölcsön véglegesítése mellett kettő új játékos érkezett. A brazil Junior Messiast a Crotonétől lett végleg a Milan tulajdona, ahogyan a fáradhatatlan Alessandro Florenzi is, aki az AS Romától érkezett. Rajtuk kívül belgák érkeztek a támadósorba, illetve a középpályára. Divock Origi szerződése lejárt a Liverpoolnál, így hosszas tárgyalássorozatot követően ingyen került Stefano Pioli kezei alá. Talán még ennél is komolyabb erősítésnek ígérkezik a szintén belga csodagyerek, Charles De Ketelaere. Habár a belga labdarúgó nem volt kimondottan olcsó, azonban a benne rejlő potenciált figyelembe véve kirívóan drága sem. A Club Brugge sztárjáért sokáig harcoltak a Leeds Uniteddel, de sikerült megnyerniük ezt a csatát. Végül a már a szezon közben megszerzett, ám a tavaszt még Franciaországban töltő Yacine Adliról se feledkezzünk meg. Összességében ez így együtt nem néz ki rosszul, de vélhetően még Maldiniék sem tekintik befejezettnek a mercatot.
Távozók
A távozói oldalt tekintve itt azért népesebb névsorral találkozunk. A legkomolyabb Franck Kessié neve, de említhető még Alessio Romagnoli is, akik egyaránt ingyen távoztak. Előbbi Barcelonában, utóbbi pedig a Lazional folytatja. Samu Castillejo a Valencia játékosa lett, míg Mattia Caldara a Speziához került kölcsönbe. Léo Duarte Törökországba került a Basaksehirhez, Jens Petter Hauget pedig a kölcsön után végleg megvásárolta az Eintracht Frankfurt. Olyan fiatal játékosok pedig, mint Frank Tsadjout, Lorenzo Colombo, vagy Daniel Maldini pedig kölcsönbe távoztak.
Nehéz, de nem lehetetlen a címvédés
Vélhetően Stefano Pioli csapata idén is ott lesz a Scudetto várományosai között, de nagyon nem lesz egyszerű dolga, ha címet akar védeni. Márpedig mi mást is akarhatna ez az együttes, mint ott maradni, ahova tizenegy év várakozás után végre felért. Kihívókban nincs hiány, vélhetően az Inter, a Juventus, de még a Roma is komoly kihívója lehet a csapatnak. Valamint természetesen nem árt majd figyelniük az Atalanta, Napoli, Lazio trióra sem. Izgalmas Serie A szezon elé nézünk ismételten. A Milannak legalább olyan teljesítményre lesz szüksége a címvédéshez, mint az elmúlt idényben. Személyes tippem szerint a dobogó meglesz ennek a gárdának és a címvédés sem lehetetlen küldetés.