Serie A 2022–2023 szezonelőzetes: Monza
Szerző: Adamo
Jövő hétvégén, augusztus 13-án kezdetét veszi az olasz bajnokság (Serie A) soron következő idényének csatározása. A Fiorentina után ezúttal az egyik újonc nyári változásait, lehetséges kilátásait vesszük górcső alá.
A Monza ugyan nem tartozik – még – az olasz első osztály élcsapatai közé, megkerülhetetlen szereplői voltak a nyári átigazolási időszaknak és minden bizonnyal azok lesznek az előttünk álló idényben is.
Az AC Milan egykori sikerkovácsai, Silvio Berlusconi és Adriano Galliani négy évvel ezelőtt még a harmadosztályban vették át a csapat irányítását. A korábbi olasz miniszterelnök és jobbkeze már akkor kijelentette, hogy mielőbb az első osztályba szeretnék juttatni a gárdát és nem beszéltek a levegőbe. A második évben feljutottak a C-ből a B-be, majd szintén a második évben újabb osztályt léptek feljebb, így idén már a Serie A-ban állhatnak rajthoz.
Berlusconi a feljutást követően arról beszélt, hogy hosszútávú céljuk a Bajnokok Ligája-győzelem lesz. Tekintve, hogy az AC Milant annak idején szintén elég mélyről juttatták a világ tetejére, nem lehet egy legyintéssel elintézni a szavait. Persze, egyelőre ennek még nincs itt az ideje. Még csak az sem tűnik valószínűnek, hogy a Monza idén a BL-indulást jelentő első négy helyezést ostromolhatja majd, de az világosan látszik, hogy sokkal több a céljuk annál, minthogy valahogy elcsípjék az utolsó bennmaradó helyek egyikét. Nem kizárt, hogy akár majd a mezőny első felébe is odaérhetnek.
Nagyágyú még nincs, nagy rakás érkező már van
Ugyan állítólag igazi nagy nevek megszerzésére is ajánlatokat tettek (Dybala, Cavani vagy éppen Icardi), az igazi világsztár leigazolásával egyelőre (?) adósak maradtak. Ettől függetlenül számtalan új játékos érkezett, köztük olyan nevek, amelyek egy újonc csapat számára egész biztosan jelentős erősítésként szolgálhatnak.
Kapusposztra megszerezték a kiesett Cagliari portását, a Serie A-ban évek óta magabiztosan védő Alessio Cragnót. A kölcsön után véglegesítették az eddigi első számú kapust, Michele Di Gregoriót az Intertől. A védelembe az Internél már parkolópályára szoruló Andrea Ranocchia ingyen érkezett, rutinja szintén segítséget jelenthet. Ugyancsak a hátsó alakzatba érkezett szintén a szárdoktól a tehetséges Andrea Carboni, illetve a másodosztály elmúlt idénye legjobb jobbhátvédjének választott Samuele Birindelli a tavalyi B-s playoff-döntőben legyőzött Pisától. A bal szárnyon továbbra is számíthatnak Carlos Augusto elképesztő mennyiségű munkájára, aki az előző két B-s idényben már bizonyított.
A középpályán két nevesebb kölcsönjátékost érkezését emelhetjük ki. Az Európa-bajnok Matteo Pessina nagy visszatérése különösen melengetheti a helyiek szívét, hiszen az Atalanta játékosa egykor éppen a Brianzolinál nevelkedett. Jól csengő név lehet Stefano Sensi is, akinek reményteli kibontakozását az utóbbi időben számos sérülés hátráltatta, ezért vált meg tőle oly könnyedén az Inter. Az elmúlt másodosztályú idényben ligaszinten is meghatározónak bizonyuló Mattia Valoti pedig a SPAL-tól való kölcsön után lett a csapat játékosa.
A csatársorba ugyancsak kölcsönben szerezték a tavaly a Hellas Verona színeiben egy tucat gólig jutó Gianluca Caprarit, akitől jelen állás szerint leginkább várhatják majd a gólokat. Mellette a Juventusnál korábban jegelt Dany Mota bizonyíthatja rátermettségét a legmagasabb osztályban. Bizonyára egy-két új támadó érkezésére még számíthatunk, mivel többen is távoztak és egy karizmatikus csatár biztosan kelleni fog a Monza előmeneteléhez.
Távozók, kulcskérdések
Menet közben számtalan nélkülözhetővé vált játékostól megváltak. Például Giuseppe Bellusci az Ascolit, Leonardo Mancuso a feltörekvő Comót, Davide Diaw a másodosztályba visszatérő Modenát választotta, míg a tavalyi playoff-hős Christian Gytkjaer minden bizonnyal a Bari futballistája lesz.
Nagy kérdés lehet, hogy még az átigazolási időszak utolsó heteiben milyen további üzleteket hajtanak még végre. Esetleg valóban horgukra akadhat-e még egy-egy nagyobb hal, aki meghatározó szereplő lehet az idény során. Ahhoz képest, hogy Berlusconiék a klub átvételét követő első mercato alatt a harmadosztályban 30 új játékost igazoltak, a mostani piac még mindig visszafogott tőlük. Több mint tíz teljesen új ember érkezett már most, és egy ekkora átalakulás nem mindig jár azonnal a kívánt eredménnyel. Persze, az elsődleges a bennmaradás lenne, erre minden bizonnyal még elég lehet a keret minősége, ám nem kizárt egy gyengébb rajt az összeszokás idejében. Az esetleges nemzetközi kupaszereplés bizonyára majd csak évek múlva lehet igazi cél – ha úgy alakul.
Komoly bizonytalansági tényező lehet a csapat vezetőedzőjének személye. Az első osztályban az előző két szerepvállalása során kudarcot valló Giovanni Stroppa irányíthatja az A-ban is a Monzát. Talán észszerű lett volna leváltani őt a nyáron, és mondjuk a munkanélküli Roberto De Zerbit hazahozni, inkább megadták neki a lehetőséget. Stroppa bizalmi ember a vezérek köreiben, hiszen amikor Berlusconiék átvették 1986-ban a Milant, akkor kezdett náluk fiatal játékosként. Ettől függetlenül nem lenne meglepő, ha ismét nagy lenne rá a kabát, és akár egy gyengébb szezonkezdet után még az ősszel a leváltás sorsára jutna.
Érdemes lesz külön odafigyelnünk rájuk a szezonban. A Brianzoli a nagy csapatok ellen biztosan különösen motivált lesz, a Milan elleni mérkőzések pedig különleges csemegét kínálhatnak. Bár az újoncok általában kevés vizet zavarnak, korábban a Benevento vagy a Crotone, tavaly pedig a Salernitana is üde színfoltja tudott lenni a bajnokságnak. Minimum hasonló szerepet alighanem elvárhatunk most a Monzától is.