5 siker, 4 vereség – 10. nagy döntőjére készül az Azzurri
Szerző: Benedicto
Alig két nap múlva újra felcsendül Olaszország himnusza a Wembley-ben, az Azzurri pedig harcba száll az Európa-bajnoki trófeáért Anglia ellen.
Az olasz válogatott 9 év után jutott el újra egy nagy torna döntőjéig, a 2012-es finálé után pedig bőven van min javítania Mancini együttesének.
Beszédes adat, hogy az Azzurri már 10. döntőjére készül világ- és Európa-bajnokságokon, aminél többet (14) csak a németek játszottak eddig. Anglia számára ellenben ez csupán a második finálé lesz az 1966-os világbajnoki címük után.
Az elmúlt közel 100 évben tehát 9 döntőt vívott meg Olaszország, amiből 5-öt sikerült megnyerniük, 4-szer viszont vesztesen hagyták el a pályát.
Érdekesség, hogy első 3 döntőjét egyaránt győztesen zárta az Azzurri, az utolsó 4-ből ellenben csak egyet sikerült megnyerni.
- Olaszország – Csehszlovákia: 2-1 (világbajnoki döntő, 1934. június 10.)
Olaszország rögtön a vb-k történetének második kiírásában döntőbe jutott, és ha már ott volt, meg is nyerte azt. Vittorio Pozzo legénysége rendezőként történelme első vb-jén vett részt, a döntőben pedig bár a csehszlovákok szereztek vezetést Puc góljával, Raimundo Orsi a hajrában egyenlített, a hosszabbításban pedig Angelo Schiavio megnyerte a trófeát az olaszoknak.
2. Olaszország – Magyarország: 4-2 (világbajnoki döntő, 1938. június 19.)
Kijelenthetjük, hogy 1938-ban született az egyetlen olyan nagy olasz siker, amit sajnálunk: Pozzoék lettek a vb-k első címvédői, amihez viszont a magyar válogatottat kellett megverniük. A döntőben a 16. percben már 2-1 volt az állás, majd a félidei 3-1 után még visszakapaszkodtak honfitársaink, de végül Colaussi és Piola dupláival 4-2-re az Azzurri nyert.
3. Olaszország – Jugoszlávia: 2-0 (Eb-döntő, 1968. június 8. és június 10.)
A két vb-címet követően viszont kereken 30 évet kellett várni egy újabb döntőre, amire végül a hazai rendezésű 1968-as Eb-n került sor. Ott ráadásul rögtön két döntőt is lejátszhatott az Azzurri, hiszen először 1-1-es döntetlent játszottak a jugoszlávokkal Dzajic és Domenghini góljaival, így az akkori szabályok alapján megismételt döntőre került sor, amit 2 nappal később már 2-0-ra megnyert Olaszország Gigi Riva és Pietro Anastasi góljaival.
4. Brazília – Olaszország: 4-1 (világbajnoki döntő, 1970. június 21.)
Az első elvesztett olasz fináléra 1970-ben került sor. Az Eb-címvédőként érkezp olasz válogatott a bivalyerős brazil együttessel nézett szembe, és sajnos tükörsima vereséggel hagyta el a pályát. Bár a pályafutása 3., egyben utolsó vb-címét begyűjtő Pelé gólja után Boninsegna még egyenlített, a 2. félidőben Gérson, Jairzinho és Carlos Alberto is betalált, megszerezve ezzel Brazília 3. vb-címét.
5. Olaszország – NSZK: 3-1 (világbajnoki döntő, 1982. július 11.)
12 évvel később viszont már nem volt jobb a világon Olaszországnál. Dino Zoffék többek között Brazíliát és Argentínát is legyőzve jutottak el a fináléig, ahol az örök rivális NSZK ellen természetesen Paolo Rossi szerezte meg a vezetést. Tardelli aztán megduplázta az előnyt, és megalkotta minden idők egyik legcsodásabb gólörömét, és bár Breitner szépített, Altobelli feltette az I-re a pontot. És ne feledjük: akkor ugyanúgy július 11-én rendezték a döntőt, ahogy idén is…
6. Brazília – Olaszország: 0-0, 11-esekkel: 3-2 (világbajnoki döntő, 1994. július 17.)
A második döntő, egyben a második vereség Brazília ellen. Egy produkció, amit senki nem felejt el: Roby Baggio parádéja a torna során. Aztán egy mozdulat, amit pláne nem felejtünk el soha: Roby Baggio az égbe bombázza a mindent eldöntő 11-est, a világ akkori legjobb játékosának a hibájával pedig Brazília lett négyszeres világbajnok.
7. Olaszország – Franciaország: 1-2 (Eb-döntő, 2000. július 2.)
Mai napig talán a legfájdalmasabb emlék a 2000-es Eb-döntője, hiszen Marco Delvecchio góljával egészen a 94. percig Eb-győztesnek érezhette magát az Azzurri – aztán jött Sylvain Wiltord. Majd jött a hosszabbítás, ott pedig jött David Trezeguet aranygólja, Olaszország pedig újra szegényebb lett egy álommal…
8. Olaszország – Franciaország: 1-1, 11-esekkel: 5-3 (világbajnoki döntő, 2006. július 9.)
Alig 6 évet kellett viszont várni a méltó revansra. 2006-ban, Berlinben mai napig utolsó nagy trófeáját hódította el az Azzurri, akiképpen ma 15 éve végül büntetőkkel múlták felül a franciákat. Zidane panenkás 11-ese, majd piros lapot érő fejelése élete utolsó meccsén, Materazzi egyenlítő gólja, Trezeguet hibája a büntetőknél, Grosso mindent eldöntő 11-ese – beleborzongtál már a felsorolásba is, ugye?
9. Spanyolország – Olaszország: 4-0 (2012. július 1.)
A végére maradt a legsúlyosabb vereség, egyben az Eb-döntők történelmének legnagyobb különbségű meccse. A fináléba kisebb meglepetésre eljutó Azzurri a kor szupercsapatával csapott össze, az ekkorra roppant mód elfáradó, valamint sérülések által is sújtott olasz válogatott végül túlzóan sima verésbe szaladt bele Iniestáék ellen David Silva, Jordi Alba, Fernando Torres és Juan Mata góljaival.