Ellenfélmustra: Svájc
Szerző: Benedicto
A tükörsima rajt után bizakodva várja a Svájc elleni folytatást az olasz válogatott a 2020-as Európa-bajnokságon. Az Azzurri ma este már a továbbjutásért lép pályára.
Mancini együttese egy győzelemmel biztosan továbbjutna ma az A csoportból, sőt, a Törökország-Wales találkozó eredményétől függően akár a csoportelsőséget is bebiztosíthatja.
Ahogy az első meccs előtt, most is kielemeztük a Squadra Azzurra aktuális ellenfelét: nagyító alatt Svájc.
Svájci gárda
Svájc kicsit olyan a futballban, mint a világpolitikában: semleges. A hegyvidéki ország esetében elmondható, hogy mostanra évtizedek óta szinte folyamatosan ugyanazt az erős középmezőny-szintet képviselik.
Svájc nagyon ritkán válik bárki számára pofozógéppé, mindenki számára nehéz, kemény feladatot jelent, bárki számára kellemetlen ellenfél, szinte minden világeseményen ott van, viszont igazán komoly eredményt nem tudnak elérni. De lehet-e ez másként az idén?
Az Eb-múlt
Svájc 5. alkalommal szerepel Európa-bajnokságon, először 1996-ban jutottak ki kontinensviadalra, ott viszont csupán egyetlen pontot és egyetlen gólt szereztek, és simán kiestek. A következő, 2004-es szereplés sem sikerült számukra jobban: ugyancsak egyetlen ponttal, ugyanúgy egyetlen lőtt góllal, szintén csoportutolsóként estek ki a csoportból – igaz, Anglia, Franciaország és Horvátország mellett nem is volt könnyű dolguk.
A 2008-as torna viszont komoly csalódást okozott Svájcban, hiszen Ausztriával közösen rendezőként láthatták vendégül Európa legjobbjait, de ekkor sem sikerült elmozdulniuk az utolsó helyről – igaz, Csehország ellen legalább meglett az ország történetének első győzelme Eb-ken.
2012-ben meglepetésre maradtak le a tornáról az alpesiek, 2016-ban viszont ott voltak, sőt, történelmük során először továbbjutottak a csoportból: Albániát megverték, Romániával és Franciaországgal ikszeltek, így másodikként jutottak tovább, a legjobb 16 között viszont 11-esekkel maradtak alul Lengyelország ellen.
A szövetségi kapitány
A svájciak kispadján az általunk is jól ismert Vladimir Petkovic ül, hiszen az 57 éves szakember 2012 és 2014 között a Laziot irányította. Római karrierje csúcsaként 2013-ban elhódította az Olasz kupát, összesen 79 meccsen dirigálta a Sasokat.
Petkovic ezen kívül nagyrészt hazai csapatok padján ült, valamint a török Samsunspor-t irányította még. Sikeresnek nem feltétlenül nevezhető edzői karrierje, hiszen a Lazioval elhódított Coppa pályafutása eddigi egyetlen trófeája.
A játékosok
Svájc természetesen korábban sem feltétlenül a világklasszisairól volt híres elsősorban, mostanra viszont egy kimondottan jó generáció jött össze az együttesnél. Petkovic csapatát nagyrészt topligás játékosok alkotják, többek között Premier League- (Shaqiri, Xhaka, Chär) és Serie A-játékosok (Freuler, Ricardo Rodriguez), a legtöbben viszont a Bundesligában szerepelnek.
A kapuban a Mönchengladbach kiválósága, Sommer adja meg a stabilitást, akinek három klubtársa is ott van a keretben Elvedi, Zakaria és Embolo személyében. A szélvészgyors Kevin Mbabu a Wolfsburgot, Akanji pedig a Dortmundot erősíti, a svájci keret jó része nagyon rutinos, sokan bőven túl vannak már 50. válogatottságukon.
Az “olaszok”
A Serie A-t a fent is említett páros képviseli jelenleg Svájc keretében: Remo Freuler az Atalanta légiósa, Ricardo Rodriguez pedig korábbi Milan-játékosként jelenleg a Torinoban játszik.
Többen is vannak ugyanakkor, akik megfordultak már korábban valamelyik olasz csapatnál: Shaqiri rövid és sikertelen kitérőt tett korábban az Internél, Edimilson Fernandes kölcsönben szerepelt a Fiorentinánál, Haris Seferovic rövid ideig a Lecce és a Novara alkalmazásában is állt. A legjobban viszont talán Silvan Widmer ismerheti a Serie A-t, hiszen 5 éven át volt az Udinese futballistája.
Végül említsük meg Granit Xhaka nevét is, akit José Mourinho nagyon szeretne Rómába csábítani, és könnyen lehet, hogy néhány hét múlva már bordó-sárga mezzel a kezében pózolhat majd.
Út az Eb-re
Svájc simán, csoportelsőként kvalifikálta magát az idei Eb-re, igaz, klasszikus topcsapattal nem találkoztak a selejtezőkben, hiszen Dániát, Írországot, Grúziát és Gibraltárt előzték meg.
Svájc öt győzelemmel, két döntetlennel és egy vereséggel abszolválta az említett csoportot, vereséget csak Dániában szenvedtek, de volt két igazán emlékezetes meccsük is: a 6-1-es gibraltári siker az utolsó körben, valamint a hazai, Dánia elleni döntetlen, ahol a 84. percig 3-0-ra vezettek, végül mégis be kellett érniük egy ponttal.
Svájc emellett A divízióban szerepelhetett a Nemzetek Ligája legutóbbi kiírásában, ahol a németekkel kétszer, a spanyolokkal egyszer sikerült döntetlent játszaniuk, de végül csak a csoport 3. helyén zártak.
Ami pedig az Európa-bajnokságot illeti, a svájciak egy Wales elleni 1-1-es döntetlennel kezdték a tornát, ahol két fejesgól után született igazságos döntetlen, bár Svájc valamivel közelebb állt a győzelemhez. Sokat számíthat viszont, hogy az olaszok egy nappal többet pihenhettek, hiszen ők pénteken, míg a svájciak szombaton játszották első meccsüket.
Közös múlt
A két csapat igen hosszú közös múltra tekint vissza, hivatalosan már az 58. egymás elleni találkozójuk következik ma este. Az első összecsapásra még 1911-ben került sor 2-2-es végeredménnyel, majd két héttel később a svájciak szereztek először győzelmet (3-0). Az első tétmeccset a Gerő-kupán játszották a felek 1928-ban, ahol oda-vissza győzni tudtak az olaszok – ez a sorozat gyakorlatilag a kor Európa-bajnoksága volt.
Az utolsó tétmeccset viszont már bő 20 éve játszotta Olaszország és Svájc: a 2000-es Európa-bajnokság selejtezőjében az olaszok 4 pontot szereztek a svájciak ellen, akik így hajszál híján lemaradtak a kvalifikációról. Az utolsó tétmeccs 1999 júniusában 0-0-val ért véget Svájcban, azóta négy barátságos meccsre is sor került. Ezek közül az elsőt 2003-ban megnyerte az Azzurri (2-1), az utolsó 3 összecsapás viszont egyaránt döntetlennel zárult (2006, 2009, 2010).
Összességében eddig 28 olasz győzelem mellett 22 döntetlen és 7 svájci siker gazdagítja a két ország közös múltját.