“Talán sosem lehetek nagy csapat edzője, de legalább megvédtem a focit” – De Zerbi
Szerző: Benedicto
Rövid életet élt meg, mégis fenekestül felforgatta a futballvilágot a hétfőn bejelentett Európai Szuperliga. A 12 élcsapat által szervezett közös topliga gyakorlatilag egységes tiltakozást váltott ki a futballvilágban, játékosok, edzők, egykori klasszisok, valamint a média képviselői és szakértők is egy emberként szólaltak fel a projekt ellen.
Olaszországban a legkritikusabban talán Roberto De Zerbi, a Sassuolo vezetőedzője nyilvánult meg a kérdésben, aki kedden, még mielőtt a projekt összeomlott volna, azt nyilatkozta: nem szeretné lejátszani csapata másnapi, Milan elleni meccsét, mert a Rossoneri is egyike a 12 alapító klubnak.
A találkozót persze végül megrendezték (sőt, a Milan addigra a legtöbb egyéb résztvevővel együtt ki is lépett a Szuperligából), De Zerbi pedig a pályán állt méltó bosszút a Milanon, hiszen csapata 2-1-re győzni tudott Milánóban.
A fiatal trénert persze a meccs után is megkérdezték a véleményéről, ezúttal is kiemelt figyelmet biztosítva előző nap tett nyilatkozatának.
“Nem tudom, hogy a játékosaim átérezték-e a nyilatkozatom lényegét, és ezért teljesítettek-e extrán – örülnék, ha ez lenne a helyzet, de semmit nem kell nekem bizonyítaniuk.”
“Tegnap óta megtapasztaltam, milyen nehéz dolog, ha állást foglal valaki egy ilyen témában, én viszont szóról szóra megerősítem, amit mondtam. Nyilvánvaló, hogy nem a Juventus, az Inter és a Milan játékosaira, szurkolóira vagy edzőire haragszom, de szükséges volt kimondani bizonyos dolgokat, és ha visszamehetnék az időben, újra ugyanazt mondanám.”
“Ma még biztosabb vagyok a véleményemben, mert nálam fontosabb edzők, vagy éppen az Inter, a Milan és a Juve szurkolói is felszólaltak, hogy megvédjék azt, ami az életem: a futballt.”
“Ezzel a nyilatkozattal valószínűleg elértem, hogy sose lehessek a három nagy csapat egyikének edzője, de ismétlem: ha visszamehetnék, ugyanezt mondanám, mert hiszek benne, hogy a jó oldalra álltam.”
“Büszke vagyok rá, hogy játékosként egy olyan Milanban nőttem fel, ahol igazi bajnokok játszottak, olyanok, akik ma valószínűleg már egyik csapatban sincsenek. Maldini, Baresi, Tassotti, Boban, Costacurta, Savicevic, Roberto Baggio – büszke vagyok rá, hogy magammal hozhattam valamit az ő mentalitásukból. A Sassuolo korábbi mecénása, Giorgio Squinzi hatalmas Milan szurkoló volt, de most büszke lett volna ránk, ha látja, ahogy a tegnapi viták után eljöttünk a San Siroba, és nyertünk.”