Nem nyílik a Viola
Szerző: Fan Gusto
Van belőle évelő, egynyári, láthatjuk ballagáskor és anyák napján is. Mégis, úgy tűnik, az egyik fajtájával baj van. Firenzében ugyanis hiába gondozzák féltve és locsolgatják türelemmel, a Viola csak nem akar újra szárba szökni.
A Fiorentina vesszőfutásáról gondolkodunk.
Szezon eleji illúziók
Szeptember végén, az olasz bajnokság 2020/21-es szezonjának második fordulójában Inter – Fiorentina találkozót rendeztek. Az olasz focit kedvelőkben a mérkőzés alapján markáns és meglepő kép alakulhatott ki a pályára lépőkről. A 4-3-as milánói sikerrel végződő összecsapás után jómagam azt gondoltam, hogy a kék-feketék veszettül sebezhetők lesznek az idényben, a Violák pedig végre révbe érhetnek és magukra találhatnak. Az akkor éppen Beppe Iachini dirigálta Violák életveszélyes kontrákat vezetve tréfálták meg kis híján a bajnokesélyes Nerazzurrit. Ribéry, Chiesa, Bonaventura és Castrovilli nagyon jól mutattak pályán. (Chiesa ma már a Juventus játékosa)
Nos, azóta nagyot fordult a világ, mondhatjuk, hogy egyik együttes sem emlékeztet a szezon eleji önmagára. 28 játéknapot követően Inter magabiztosan vezeti a tabellát, a Fiorentina pedig a 14. helyen kullog, mindössze 7 pontra a kiesőzónától. A statisztikák szerint pedig a Violák éppen ott vannak, ahol lenniük kell, azaz az alsó házban. A gólok, a lövések, a meccsenként megtett kilométerek, a bemutatott védések és az elvégzett szögletek tekintetében is a mezőny második felében van a csapat. Sovány vigasz, hogy a Fior hajtja végre a harmadik legtöbb beadást a Serie A-ban (133), különösen akkor, ha hozzátesszük, hogy ehhez irgalmatlan mennyiségű pontatlanul középre tekert labda (193) párosul.
Egy szó, mint száz. Valami nem stimmel. De vajon miért?
A gondok nyomában
Amikor Rocco Commisso, a firenzeiek első embere megérkezett a városba, hallatlan népszerűségnek örvendett. Az Amerikából érkező sikeres üzletember eszményképének megtestesítője volt. Aztán, ahogy telt múlt az idő, a Violák szurkolói ráeszméltek, hogy pusztán az volt Commisso előnye, hogy nem Andrea vagy Diego Della Vallenak hívták.
Ettől függetlenül Commisso sodró lendülete eleinte magával ragadta a helyieket és elkezdtek hinni benne, hogy ő bizony nem csak egy egynyári Viola lesz. Nos, akik így gondolták, azoknak lett igazuk, hiszen Commisso továbbra is a csapat élén áll.
A klubot 2019-ben átvevő Commisso egyik legnagyobb hibája talán éppen az volt, hogy lehetőséget adott a csapat akkori vezetőségének a bizonyításra. Nehéz lenne kárhoztatni a döntéséért, ugyanakkor azt is kár vitatni – az azóta történtek tükrében különösen -, hogy hiba volt bizalmat szavaznia az akkori menedzsmentnek.
Az együttes ugyanis nem remekelt. Vincenzo Montella, majd Beppe Iachini is a távozás sorsára jutott, hogy végül a Firenzében oly jól ismert Cesare Prandelli ülhessen le a kispadra. Az már csak hab a tortán, hogy immáron hivatalos, hogy Prandelli lemondott és várhatóan Iachini ismét leülhet az Artemio Franchi stadion kispadjára.
A bajt tetőzte, hogy Daniele Pradé sportigazgató visszatérése sem hozott fellendülést. Ezzel együtt az olyan igazolások, mint a francia sztár Franck Ribéry, Kevin-Prince Boateng, Bonaventura, Cutrone ideig-óráig nyugalmat hoztak Toszkánába.
Aztán amikor nem jöttek az eredmények, a játék minősége is elmaradt a várttól, a menedzsment pedig olyan következetlen átigazolásokat ütött nyélbe, mint a börtönviselt Aleksandr Kokorin szerződtetése – nem beszélve a csapat üdvöskéjének, Federico Chiesának eladásáról -, akkor már a szurkolók türelme is gyorsan elillant.
“Gyorsan, gyorsan, gyorsan!” – ez Commisso mottója, ha pedig valami hiányzik a Fiorentina átalakulásából (?), akkor az a sebesség. Tegyük hozzá, hogy az olasz bürokrácia sem könnyíti meg az üzletember dolgát, aki hiába szeretne új stadiont építeni, újra és újra falakba ütközik.
A sokat emlegetett Financial Fair Play – amihez Commisso becsületesen alkalmazkodik – sem segíti a Violákat. Persze jó néhány olyan csapat szerepel évről évre az európai kupákban, akik nem robbantottak bankot. Hogy csak két olasz példát említsünk, ott van a Lazio és az Atalanta. A Fiorentina a közelükben sem jár.
A titok nyitja
Ami pedig a kalamajkát okozza, az minden bizonnyal az egyértelmű irányok, az elképzelések hiánya.
Volt rá példa, hogy a Fiorentináé volt a legfiatalabb kezdő az egész olasz élvonalban, aztán az első kudarcnál úgy döntöttek, ez a vonal nem működik. Emlékszünk rá, előfordult, hogy a kezdőbe vezényelték az összes “sztárjukat”, amikor valami félresiklott, a projektet egyből kidobták a kukába. Nem képesek végigvinni egy általuk elképzelt projektet sem. Nincs következetesség.
Persze Commissonak még mindig bőven van ideje rendet tenni és eredményeket felmutatni, de ne hibáztassuk azokat a firenzei ultrákat sem, akik keserédes nosztalgiával gondolnak vissza a Della Vallék nevével fémjelzett időszakra.
Maurizio Sarri talán gyógyír lehetne a klub gyerekbetegségeire, persze az megint más kérdés, hogy kinek van kedve ráülni egy szemétdombra. Mert, hogy a Fiorentina jelenleg nem vonzó célpont egy edző, játékos vagy akár sportigazgató számára sem, az vitathatatlan.
Márpedig amíg ez nem változik, addig Firenzében hiába is várnak a “Violavirágzásra”.
Források: https://www.football-italia.net/167432/fiorentina%E2%80%99s-inferno, https://www.legaseriea.it/en/serie-a/teams-statistics