Mi történt veled, Arturo Vidal?
Szerző: Benedicto
Miközben néhány évvel ezelőtt még a legnagyobb rivális egyik legjobbja volt, miután éveken át topklubok üldözték az aláírását, miután megjárt három topligát és három topcsapatot, 2020 nyarán Arturo Vidal végre-valahára megérkezett az Interhez. Csak egy a probléma: ez az Arturo Vidal már nagyon nem az az Arturo Vidal, akit annyira irigyeltek világszerte a Juventustól.
Mi történt Arturo Vidallal? Hova lett a harcos, a középpálya sokoldalú ura, a modern középpályás prototípusa, aki éveken át elkápráztatta a Serie A nézőit? Aki amellett, hogy szinte átjátszhatatlanná tette a pálya közepét és megszámlálhatatlanul sok labdát szerzett, ráadásul csapata egyik leggólerősebb játékosa is volt? Egyszerűen csak elfáradt a motor, amit egy alapos pihentetés újratöltene, vagy végleg lemerülőben van?
A Football Italia szerzője, Richard Hall írása alapján járunk utána a témának.
Arturo Vidal négy sikeres évet töltött el a Juventusban. Ez idő alatt nyert négy bajnoki címet, játszott BL-döntőt, szerzett 48 gólt, és a liga egyik legjobb játékosává nőtte ki magát. Ezt követően 3 évig szerepelt a Bayern Münchenben, ahol újabb bajnoki címeket gyűjtött, majd két évig a Barcelonánál is szerepelhetett.
2020-ban, 33 évesen érkezett meg az Interhez, ahol újra korábbi edzője, a belőle talán mindenki másnál többet kihozó Antonio Conte mellett dolgozhat – egyelőre viszont inkább akadályozza, mintsem segíti régi-új mesterét.
Conte viszont láthatóan továbbra is bízik benne. Azért, mert Conte szerint Vidal még mindig képes a legjobb formáját elérni? A kérdésben az olasz média sem ért egyet, sokan a rövid felkészülési szezont okolják, mások szerint viszont eljárt az idő a chilei fölött.
2014-ben, torinói karrierje csúcsán járva Vidal – nem éppen szerényen – azt nyilatkozta magáról: “Sokan próbálják utánozni a stílusomat, én viszont egy dolgot szeretnék mondani: én vagyok a világ legjobb védekező középpályása. Senki sem védekezik olyan jól, mint én, és szerez mellette ilyen sok gólt.”
Akkor, 2014-ben Vidal minden bizonnyal tökéletesen mérte fel a helyzetet. Sokkal komplexebb játékos volt akkor annál az “egyszerű” harcosnál, akinek sokan látták. Nagyszerű érzékkel akasztotta meg a támadásokat a középpályán, fizikálisan szinte tökéletesen működött, bár a lapokat már ekkor is szorgosan gyűjtögette.
Azonban talán a Bayern és a Barcelona számára is az volt a legvonzóbb tulajdonsága, hogy amikor a labda már megvolt, és a csapat támadásba váltott át, Vidal mindig életveszélyes volt az ellenfél kapuja előtt is. Az energiájának és eltökéltségének hála képes volt a teljes meccsen fel-alá rohanni a pályán, összekapcsolni a védelmet és a támadósort, 16-ostól 16-osig teljes egészében bejátszotta a pályát. A manapság oly divatos box-to-box kifejezést mintha egyenesen róla alkották volna meg.
A Juventusban ez összesen 48 gólban és 25 gólpasszban mutatkozott meg 171 meccsen, ami egy védekező középpályástól brutális adat. Volt olyan idény, a 2012/2013-as, amikor minden sorozatot figyelembe véve ő volt a Zebrák legeredményesebb játékosa a maga 15 találatával.
Bár játéka később átalakult, többek között még a 2016/2017-es idényben is ő volt a Bayern München harmadik leggólerősebb játékosa Lewandowski és Robben után, csapata mind a négy sorozatában (Bundesliga, BL, Német kupa, Német Szuperkupa) betalált, ráadásul többször is kimondottan fontos gólokat szerzett.
Nem is olyan régen, 2019/2020-ban még mindig hasonló cipőben járt, ugyanis a Barcelona negyedik legeredményesebb játékosa volt Lionel Messi (27), Luis Suárez (18) és Antoine Griezmann (15) mögött a maga 8 találatával.
Ennek ellenére sokan mégis kritikusan fogadták Vidal Interbe igazolását tavaly nyáron, aminek a chilei életkora mellett talán az lehetett az oka, hogy a klub ezzel kiszállt a jóval fiatalabb Sandro Tonaliért folyó versenyből.
Conte többször is kijelentette, hogy ő a jelenre fókuszál, és olyan vezérekre van szüksége, akik “most nyerhetnek”. Beszédes az is, hogy a transzfer után nem sokkal Lionel Messi is azon sajnálkozott, hogy Vidal mennyire hiányozni fog a Barca öltözőjéből.
Conte, aki Torinóból jól ismerte régi harcostársát, és minden bizonnyal látta őt játszani Barcelonában is, valószínűleg abban reménykedett, hogy hasonlóan sikeresen tudnak majd együttműködni, mint korábban tették.
Ehelyett viszont Vidal egyelőre egy olyan Aston Martinra hasonlít, amit egy fűnyíró motorja hajt.
Vidal idén 13-szor kapott szerepet kezdőként, öt alkalommal pedig csereként, és máris összeszedett 5 sárga, valamint egy piros lapot (a Real Madrid ellen 4 másodperc alatt “kidumált” piros lapja igen emlékezetesre sikerült).
A múlt hét végi, Crotone elleni meccsen összehozott egy 11-est az újoncnak, ami után Conte látványosan veszekedett vele az oldalvonal mellől, támadásban pedig az egész meccsen észrevehetetlen volt. Persze le kell szögezni, nem Vidal az Inter egyetlen problémája, de úgy tűnik, az ő formája valamilyen módon összhangban áll Conte felemelkedésével vagy épp bukásával.
Tehát mi történt Vidallal? A 2017/2018-as idény óta folyamatosan romlik a teljesítménye, habár a 2019/2020-as évad egyértelműen a legjobban sikerült neki ezek közül.
Miközben nyáron arról lehetett hallani, hogy a Barcelonától való távozását a Koemannal való nézeteltérése okozta, úgy tűnt, hogy nem a képességei, sokkal inkább személyes és stílus-problémák okozhatták a távozását. Vidal, aki 2012 és 2019 között három különböző országban zsinórban 8 bajnoki címet nyert, Milánóban eddig senkit nem tudott lenyűgözni.
A Crotone elleni meccs után a Gazzetta dello Sport azt írta, hogy Vidal rossz formájának oka a rövid előszezon volt, valamint hogy a bajnokság rajtja előtt egy héttel érkezett meg Milánóba.
Sőt, a Gazzetta szerint ha némi pihenőt kapna, utána olyan lehetne a csapatnak, mint egy új igazolás. Ugyanakkor ugyancsak a Gazzetta összegezte így a Sampdoria elleni teljesítményét: “néhány perc, sok haszontalanság”. Akkor melyik az igazság?
Szintén furcsa egy ilyen szintű játékos esetén a rövid előszezonnal példálózni, hiszen a felkészülés 2020-ban a világ összes labdarúgójának rövidre sikerült, és bár tény, hogy Vidal új csapatba igazolt a nyáron, de egy olyan edzőhöz és egy olyan felállásba, taktikába kellett beilleszkednie, amit tökéletesen ismer a torinói időszakából.
Egész egyszerűen pihenésre van szüksége Vidalnak, hogy feltöltse az elemeket? Vagy épp ellenkezőleg, ezek az elemek már a végső lemerülés határán vannak, és a nagy motor végleg elromlott? Miután Conte láthatóan továbbra is bízik védencében, bőven lesz még rá lehetőség, hogy kiderüljön.