Retro: Az Isteni Diego Maradona a Napoliban
Szerző: Sandro
A Partenopei idén is a bajnoki címre tör. Egykori legjobb játékosuk pedig októberben lett 60 éves. Az Isteni Diegóval az élen a Napoli a legsikeresebb korszakát élte meg. Azonban a klub újjászületése és sztárjátékosok érkezése elhomályosítja az akkori valóságot. Az argentin karmester leigazolása óriási szenzációnak számított a félsziget legszegényebb városában 1984-ben.
Kezdetek
A játékos az Argentinos Juniorsban kezdte a pályafutását. 1976-ban 10 nappal a 16. születésnapja előtt debütált a felnőttek között a Talleres Córdoba ellen. Nevelőklubjában 5 szezon alatt 167 mérkőzésen 115 gólt rúgott. Ezek után nem volt meglepő, hogy az egyik argentin óriás, a Boca Juniors játékosa lett. Debütáló meccsén duplázni tudott, majd a szezon végén elnyerte a bajnoki címet csapatával. Ekkora már sorban álltak érte az európai topklubok. Végül a Barcelonát választotta.
Barcelona
A katalánok világrekordot jelentő 3 millió fontot fizettek Maradona játékjogáért. A klub akkori elnöke Josep Lluis Nunez nem pusztán a játéktudása miatt szerezte meg az argentin karmestert. Tovább gondolkodott és úgy vélte, a játékos segítségével képes lesz világmárkává tenni a klubot.
Kezdetben minden jól alakult. Maradona tündökölt a pályán. Egy Crvena Zvezda elleni 4-2-es győzelem alkalmával a belgrádi közönség is megtapsolta. Azonban hiába a jó szereplés, a játékos igen sok konfliktusba keveredett már rögtön az elején. A katalánok nem nézték jó szemmel, hogy Maradona saját fitneszedzőt és saját orvost is alkalmaz. Kábítószer függősége is ekkor kezdődött, amit még tetézett kicsapongó és rendszertelen életmódja.
A pályán kívüli események mellett a kemény spanyol játékstílus is gondot okozott neki. A Barca akkori edzője, Udo Latte rendre intenzív medicinlabdás futásokat végeztetett a játékosokkal. Meccsek előtt nem ritkán még nehezebb labdát is kaptak. Az első félszezonban mindössze 6 gólt lőtt. 1982. decemberében fertőző májgyulladást kapott , így a karácsonyt egyedül töltötte Barcelonában.
A klub, látva a nehézségeit, megpróbált a kedvére tenni és Udo Latte-t menesztve azon nyomban megszerezték César Luis Menotti-t. Menotti érkezésével pedig változtak az edzésidőpontok, amik délelőttről délután 3-ra módosultak. A problémákat azonban Menotti érkezése sem oldotta meg. A katalánok csak a negyedik helyen végeztek a bajnokságban. Egyetlen vigaszukat a Király-kupa elhódítása jelentette. A döntőben a Real Madrid-ot verték 2-1-re. Az első gólt előkészítő átadást Diego jegyezte.
Maradona boldogtalan volt. Kemény kritikákkal illette a spanyol bírókat, mondván, nem védik a kreatív játékosokat a pályán, mire a bírók válaszul azt mondták, az argentin sokszor feldobja magát és minden egyes szabálytalanságot túlreagál, még a legkisebbeket is.
A történet ezen pontján érkezünk el egy 1983. szeptember 24-én lejátszott Barca- Bilbao mérkőzéshez. A párharcot megelőzően igen feszült hangulat volt a két klub között, ami később a pályára is kiterjedt. A Barca 2-0-ra vezetett. Bernd Schuster keményen beleszállt Andoni Goikoetxeába, aki az előző idényben sérülést okozott a németnek. A culék a középpályás megmozdulását éltették, mire a Bilbao középhátvédje felhúzta magát, akit Maradona próbált nyugtatni. Erre a védő fogta és a következő alkalommal úgy rácsúszott az argentin bokájára, hogy az eltörött.
A kedvezőtlen diagnózisok ellenére az irányító 3 hónap alatt felépült, nagyban orvosa, Oliva hathatós segítségével. Bár visszatérése után kezdetben jól játszott, teljesítménye megint visszaesett, amit sem a szurkolók sem a vezetőség nem nézett jó szemmel. Ráadásul a magáncége, a Maradona Productions is veszteségessé vált, amit elsősorban a sérülések, bajnokságok és kupák elvesztése miatt csökkenő piacképessége okozott. Diego eladósodott.
A katalán kaland végét egy Bilbao elleni Király-kupa döntő jelentette, amit a Barca 1-0-ra elveszített. A találkozó lefújását követően az argentin kivetkőzött magából. A Bilbao játékosai ünnepeltek . Az egyik tartalék, Miguel Ángel Sola térden állva ünnepelte a győzelmet, mire Maradona odament és arcon rúgta. Óriási tömegverekedés alakult ki a pályán, a játékosok ütötték-rúgták egymást a pályán. A rohamrendőrök, az újságírók, sőt még néhány szurkoló bevonása is kellett a konfliktus kezeléséhez.
Az argentinnál állítólag akkor szakadt el a cérna, amikor az egyik Bilbao játékos V-jelet mutatott neki.
“A végén már mindenkinek nekirontottam, mert ütöttek-vertek, cukkoltak bennünket. Akkor szakadt el végleg a cérna, amikor az egyik Bilbao játékos V betűt mutatott nekem. Csépeltük egymást a pálya közepén… Hála istennek [a védő] Migueli és a fiúk a segítségemre siettek, különben ott vertek volna agyon – írta Maradona önéletrajzában.
Napoli
Menotti a mérkőzés után lemondott, Terry Venables követte a kispadon. Diego Maradona számára pedig Olaszország jelentette az új állomást. Azonban nem volt egyszerű megszerezni az argentin zsenit. Egyrészt, a Barcelona legalább annyit szerettet volna kapni érte, mint amennyit kifizetett. Másrészről, az olasz klubokra vonatkozó légiós szabály miatt a nagyobb klubok már nem foglalkoztathattak több légióst. A Juventusban ott volt Platini és Boniek, az Interben Rummenigge, míg a brazil duó Socrates és Falcao a Fiorentina, valamint a Roma csapatát erősítették. Azonban az igazság az, hogy senki sem akarta leigazolni Maradonát.
“Nem tudtam, hova menjek “- írta önéletrajzi könyvében. “A Napoli volt az egyetlen csapat, amelyik értelmes ajánlatot tett értem.”
Az átigazolás részeként a Barcelona egy 600 ezer dolláros letétet akart. Ezt a Napoli szurkolók a helyi maffia a Camorra közbenjárásával össze is gyűjtötték és a Partenopei teljesítette a katalánok kívánságát. Ezen felül még a helyi politikai erők, egy nagyobb összegű kölcsönt is felvettek annak érdekében, hogy sikerüljön megszerezni El Diegót. Végül hivatalosan is bejelentették az átigazolást. Maradona 5 millió font ellenében Olaszország egyik legszegényebb klubjának a játékosa lett.
Mi történt vele Olaszországban? Ez már egy másik történet része…
Forrás: forzaitalianfootball, Jonathan Wilson: Az Argentin Foci (Argentina futballtörténete a kezdetektől Messiig 347-353.o.)
Kép: Marca