Ez volt a nyári mercato Serie A-álomcsapata az Azzurri szerint

Szerző: Benedicto
2019. szeptember 4.

Lehet szeretni vagy utálni, lehet imádni és lehet átkozni, de figyelmen kívül hagyni semmiképpen – a nyári (és téli) mercato, azaz átigazolási időszak mostanra csaknem ugyanolyan jelentőséggel bír, mint a szezon során lejátszott meccsek sora. Kinek nagy örömére, kinek némi bánatára, de néhány nappal ezelőtt lezárult a 2019-es nyári mercato a Serie A-résztvevők számára, így eljött az ideje, hogy górcső alá vegyük az érkezőket.

Az olasz klubok természetesen idén nyáron is igen aktívak voltak, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy 5 csapat is átlépte a 100 millió eurós határt, ami az elköltött összegeket illeti. A legtöbbet a Juventus költötte, akik azonban így is pozitív mérleggel zárták a nyarat, őket az Inter, Napoli, Roma, Milan négyes követi. A Lazio a vártnál jóval csendesebb nyarat zárt, a legkevesebb pénzt pedig az újonc Lecce szórta el – mindössze 7,9 millió eurót, ekkora pénzt a top klubok egyetlen játékos fizetésére is simán elköltenek egy év alatt.

Persze az is ismét bizonyítást nyert, hogy nem feltétlenül kell nagy pénz a nagyszerű transzferekhez, a legjobb fogások közül több is ingyenes transzfer volt – rutinos öreg rókák mellett nagy jövő előtt álló fiatalemberek is váltottak klubot ilyen módon idén nyáron.

Következzen a Serie A álomcsapata, avagy ők voltak a nyári mercato legnagyobb Serie A-s fogásai:

Pau López
Kapusposzton a vártnál kisebb volt a mozgolódás idén nyáron, ami persze főleg azzal magyarázható, hogy a legtöbb csapat tökéletesen elégedett lehet eddigi alapkapusával. A kivételt talán csak a Roma jelentette, a Farkasok tavaly bár óriási összegért adták el Alissont a Liverpoolnak, a helyettesének szánt Robin Olsen finoman szólva sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A svéd portás azóta tovább is állt, a helyére pedig a Betis 24 éves kapusa, Pau López érkezett 23,5 millió euróért. López tavaly a remeklő Betis egyik legjobbja volt, idén már Olaszországban bizonyíthat majd.

Matthijs de Ligt
A nyár egyik legnagyobb bombaigazolását hajtotta végre a Juventus, amikor bejelentette az Ajax szupertehetségének, de Ligt-nek a leigazolását. A holland fiatalemberről minden lehetséges dicséretet elmondott már gyakorlatilag mindenki az elmúlt hónapokban, nem is ragoznánk tovább a témát, de ha nem lenne elég beszédes, hogy de Ligt 19 éves kora létére már 1,5 éve volt a BL-elődöntős Ajax csapatkapitánya, ráadásul éppen ő ejtette ki tavasszal a BL-ből a Juventust, akkor csak nézzük végig a névsort, kiknek az orra elől halászta el őt az Öreg Hölgy – túlzás nélkül állíthatjuk, barcelonától kezdve Manchesteren át Párizsig a világ összes topcsapata a soraiban akarta őt tudni. A 85,5 milliós vételár ráadásul szintén figyelemre méltó, ezzel ő a Serie A idei legdrágább igazolása.

Diego Godín
De Ligt-hez képest gyakorlatilag mindenben a másik végletet képviseli Diego Godín: míg a holland a fiatalságot, az uruguayi a rutint képviseli, és míg a Juve óriási összeget adott új védőjéért, addig az Inter ingyen szerezte meg új játékosát. Godín 33 életéve ellenére bizony óriási fogás lehet, a világon talán a legjobb védelmével rendelkező Atletico Madrid kihagyhatatlan tagja volt még az elmúlt idényben is. Ilyen kvalitású játékost ingyen nem minden nap szerez az ember, Godín esetében minden adott hozzá, hogy a Serie A-ban is a legjobb védők közé emelkedjen.

Kostas Manolas
De Ligt-nél idősebb, így egyben rutinosabb is, Godínnál jóval fiatalabb, gyakorlatilag ideális korban van, ráadásul tökéletesen ismeri a Serie A-t, és árban is zseniális vétel volt – a görög középső bekk klubváltása mégis meglepően kevés hullámot kavart. gyanítjuk, más lett volna a helyzet, ha a Napoli helyett őt is mondjuk a Juventus viszi el Rómából, bár persze az Öreg Hölgy mellett az ő kegyeiért is sorbaállt fél Európa az elmúlt hónapokban. Manolas ráadásul mindössze 36 millió euróért, mai árak mellett szinte nevetségesnek nevezhető összegért öltözött kékbe 156 olasz bajnoki meccs minden rutinjával, hogy Koulibaly oldalán a liga egyik legfélelmetesebb védőpárosát alkothassa majd.

Hirving Lozano
Nem állt azonban meg a védelme megerősítésénél a Napoli, a mercato utolsó heteiben bezsákolták Hirving Lozano aláírását is. A mexikói fiatalember szintén jó áron, 38 millióért érkezett a PSV Eindhoventől, ahol tavaly 40 meccsen 21 gólt és 12 gólpasszt jegyzett, eindhoveni karrierje során 79 találkozón összesen 40-szer volt eredményes23 gólpassz mellett. A tavalyi vb-n is remekül teljesítő Lozano mindkét szélen bevethető, gyors, és nagyon technikás, ráadásul a bemutatkozó meccsén máris bevette a Juventus kapuját. Szeretni fogják őt a nápolyi drukkerek.

Nicolò Barella
Az évek óta az olasz futball egyik legnagyobb ígéretének tartott Barella számára 22 évesen jött el a nagy ugrás ideje, 7 válogatott meccs és 100 bajnoki után csapott le rá az Inter. Támadásban és védekezésben is hasznos, fáradhatatlan, ugyanakkor technikailag is jól képzett játékos, ráadásul az Inter olaszosítási projektjébe is tökéletesen beleillik. Anyagilag sem nagyon járhat vele rosszul ráadásul a Nerazzurri, 25 millió a mai világban már aprópénz egy ilyen tudású játékosért.

Adrian Rabiot
Persze ha már ár-érték arány, Torinoban is tudnának mesélni néhány dolgot. Az ingyen igazolások mestere, Giuseppe Marotta ugyan épp a rivális Intert erősíti már, de utódja, Fabio Paratici is megmutatta, hogy lehet tőle számítani hasonló transzferekre. Sőt: a Buffon, Ramsey, Rabiot névsor még komoly eurómilliókért is megsüvegelendő névsor lenne, ingyen meg aztán pláne nagy fogás lehet mindegyikük. Leginkább talán a francia úriember, aki jóval fiatalabb, mint Buffon, nem olyan sérülékeny, mint Ramsey, sőt, régi-új csapattársa, Buffon szerint egy összegyúrt Vidal-Pogba-Marchisio-klónt szerzett a személyében a Juventus. Nem szabad persze elfelejteni Rabiot pályán kívül mutatott megnyilvánulásait sem, kezdve a válogatott balhéktól a párizsi szerződésével kapcsolatos hercehurcákig, de ha mindezeket levetkőzi Torinoban, a tudása alapján mindenképpen nagyon komoly erősítést jelenthet a Zebráknak.

Henrikh Mkhitaryan
Tegyük félre most egy kicsit az elmúlt 1,5 évét, és emlékezzünk a régebbi formájára: van olyan ember, aki ne látná szívesen a kedvenc csapatában a 2-3 évvel ezelőtt Mkhitaryant? A világjáró örmény a Shakhtarnál, a Dortmundnál és a Manchester Unitednál is közönségkedvenc volt, és bár londoni kalandja nem sikerült túl jól, a kölcsönvételével mindenképpen csak jól járhat a Roma, ráadásul a személyében talán máris megvan az új idény gólpassz-királya.

Franck Ribéry
Régen voltak már azok az idők, amikor mindenki a világ játékosainak legszűkebb köréhez sorolta, de Franck Ribéry még most, 36 évesen is zseniális játékos. Az elmúlt 15 év világfutballjának egyik legnagyobb alakja, aki 2013-ban sokak szerint Aranylabdát érdemelt volna. Zsenialitásáról mindent elmond, hogy még utolsó éveiben is rendre megérezte a hiányát a Bayern München – az a Bayern München, amely a Fiorentinánál jóval nagyobb játékerőt képvisel. Márpedig Ribéry a Fiorentinában folytatja, ráadásul ingyen szerezte meg őt a Viola, ahol nem utolsó sorban Chiesa tanítómestereként is remek munkát végezhet a francia klasszis.

Romelu Lukaku
Akárcsak Mkhitaryan esetében, felejtsük el egy pillanatra az elmúlt 1-2 évet, mert azt megelőzően Lukaku bizony a világ legjobb befejező csatárai közé tartozott. A fizikálisan szinte verhetetlen belga fiatal kora óta a legjobb gólvágókat idézi teljesítményével, megannyi rekord, fiatalsági csúcs fűződik a nevéhez. Pályafutása során minden csapatában szórta a gólokat, még az oly sokat kritizált manchesteri időszakában is összehozott 42 gólt 96 tétmeccsen. Profi karrierje során 424 meccsen 196 gólt szerzett – ebből kettőt már az Inter mezében, hiszen mindkét eddigi meccsén beköszönt az ellenfeleknek. Bár az árát megkérte az MU, így mindenképpen van benne rizikó, a bukásánál sokkal valószínűbb forgatókönyvnek tartjuk, hogy egy év múlva már szinte senki nem emlékszik majd neki köszönhetően Mauro Icardi nevére Milánóban.

Alexis Sánchez
Akárcsak Lukaku és akárcsak Mkhitaryan – Sánchez a harmadik játékos a listánkon, aki szinte ugyanazt az utat járta be. Egy vitán felül klasszis képességekkel rendelkező játékos, aki ismeri a Serie A-t, néhány éve még majd’ minden komoly csapat versenyzett a kegyeiért, és mindenhol szárnyalt karrierje során – kivéve utolsó állomáshelyén. Ez persze lehetne egy lejtmenet kezdetének a jele is, de talán nem véletlen, hogy míg az arsenalban még 166 meccsen 80-szor volt eredményes a chilei, addig a Manchester United mezében már csupán 5 gólig jutott 45 meccsen… Antonio Conte híres arról, hogy nagyszerűen tudja felrázni a gödörben lévő, karrier-válságon áteső játékosokat, és újból kihozni belőlük a maximumot – nos, a Lukaku-Sánchez párossal egy szép feladatot kapott, ugyanakkor óriási lehetőséget is.

És akik kimaradtak:

Álomcsapat természetesen sosem készülhet el nagy hiányzók nélkül, így van ez az idei mercato után is. A kispadra mindenképpen odaférhet a Juventushoz egy év után ingyen visszatérő Gigi Buffon, ahogy a Juventus néhány további igazolása is: az ugyanilyen módon megszerzett Aaron Ramsey, vagy éppen a Manchesterből megszerzett Danilo. Ha már védelem, a Roma két olasz szélsőt is szerzett Spinazzola és Zappacosta személyében, a Parma pedig igen komolyat húzott azzal, hogy mindössze 1,5 millió euróért megszerezte Matteo Darmian játékjogát, szintén Manchesterből. A Milannál Rafael Leao és Theo Hernandez nevét lesz érdemes figyelni, ár-érték arányban azonban szinte verhetetlen, amit a Genoa csinált, Lasse Schöne ugyanis szintén 1,5 millióért érkezett Itáliába – 3 hónapja pedig még a BL-elődöntős Ajax kulcsembere volt. Végezetül pedig említsük meg a nagy visszatérő, Mario Balotelli nevét is, aki megannyi kudarc után szülővárosában, Bresciában próbálhatja megragadni karrierje (sokadik) utolsó esélyét.